Amit érdemes megnézni

III. Béla király 1183-ban cisztercita apátságot alapított a községben; ennek helyén áll Szentgotthárd legjelentősebb műemléke, a barokk cisztercita templom (Béke tér 25.), amelyet Pilgram épített 1748-ban. Az oltárképet Gusner Mátyás festette; ő és a kor egyik legnevesebb művésze, Dorffmeister István készítette a kupolafreskókat 1784-ben. A sekrestye mellett Darabus György apát sírlapja látható (figurális díszítés). A templom melletti barokk stílusú kolostor (1750) dísztermében Dorffmeister-freskók láthatóak a szentgotthárdi ütközetről. A község K-i részén, a gótikus eredetű rábakéthelyi templomban (1780) római domborművek láthatóak. Az osztrák Mondsee község kolostorában a XIV. sz. óta működő, 1902-ben Szentgotthárdra telepített kaszajavító műhely, majd Kaszagyár régi, bükkfából készült gépei ipari műemlékek. A Helytörténeti és Nemzetiségi Múzeumban (Hunyadi u. 9.) a község történetét, a környék szlovén lakosságát és a Délnyugat-Dunántúl fazekasságát bemutató kiállítás tekinthető meg. A közelben több park is található, pl. a Béke-liget és a Zsidai-rét. Farkasfán műemlék a fa harangláb és több régi boronaház, boronapajta látható (Fő u. 39, 57, 87.). Szalafő, az őrség legtöbb régies vonását megőrző települése, hét szerből áll. Ezek a Zala folyó, a Gyöngyösszeri patak és több vízfolyás közötti dombhátokon létesített korábbi őrhelyek. Egyikük, Pityerszer ma szabadtéri néprajzi múzeum; a berendezett épületek eredeti helyükön állnak. Közülük talán az ún. kontyosház és a kástu (kétszintes, kocsiszínnek és kamrának használt épület) a legérdekesebb.

Őriszentpéter, az őrség központja, a Zala (itt még Szala) folyó két partján elhelyezkedő nyolc szerből áll. A XIII. sz. első felében épült r. k. templom egyik legszebb román stílusú, falusi templomunk. Díszítésében néhány, Jáki kőfaragó is részt vett, ami elsősorban a jáki templom főkapujára emlékeztető déli kapun látszik (gazdag, kétféle ornamentika). Érdekes a jobb oldali gótikus ablak díszítése is. A templom melletti öreg hársfasor védett. Őrségi Kiállítóhelyen (Városszer 55.) történelmi-néprajzi kiállítás tekinthető meg. Védett népi építészeti emlékek találhatóak Keserűszeren és Siskaszeren. Magyarszombatfa régi őrségi fazekasközpont. Ma már a falu kerámiaüzeme folytatja az ún. habán fazekasság hagyományait. Egy gerencsér volt lakóháza (Fő u. 52.), a nádfedeles Fazekas-ház ma kis múzeum, ahol régi fazekasműhely, az udvaron pedig kemence látható.

A közeli Gödörházán XVIII. sz-i fa harangtorony áll. Velemér nevezetessége a falun kívül, dombtetőn álló római kori templom, amelyet a főútról jobbra letérve érünk el. A kisméretű épületet a XIII. sz. végén vagy a XIV. sz. elején emelték. Négyszögű hajója román, hatszögű szentélye már gótikus stílusban készült. Ívsoros párkányának különlegessége, hogy néhány, tulajdonságokat (pl.: "Mértéktelenség") jelképező, fejet ábrázoló dombormű szakítja meg. A templom belsejében kitűnően restaurálva látható a magyarországi gótikus falfestészet egyik kiemelkedő alkotása, Giovanni d'Aquila (Aquilai János) 1378-ban készült freskóciklusa. A szentély É-i falán önmagát is megfestette címeres lovagi öltözetben; a falfestészetben ez a legkorábbi önarckép. Szentgyörgyvölgy és Magyarföld között a Szentgyörgyvölgyi Tájvédelmi Körzeten haladunk át. A területen őshonos, ritka növényeket és növénytársulásokat láthatunk.

Pankaszon a fa harangláb (Petőfi u. 4.) 1755-ben épült, és egyike a Dunántúl legszebb és legrégebbi szoknyás haranglábainak: (Az alul széles, nádfedelű, sátorszerű típust nevezik így.) A faluban néprajzi és helytörténeti kiállítás (Fő u. 64.), valamint egy berendezett kovácsműhely (Dózsa Gy. u. 11.) is van. Hegyhátszentjakab festői környezetben, ligetes dombok közötti hosszúvölgyben helyezkedik el. A reformkori temploma (Fő u. ll7.) XIII.sz.-i, román stílusú műemlék. A falutól É-ra, mintegy 800 m távolságban terül el a 3 ha-os, tengerszemre emlékeztető Vadása-tó. A tó kiváló lehetőséget nyújt horgászásra, fürdésre, csónakázásra. Körmend az őrség legnagyobb települése és kapuja, az őrségi kirándulások leggyakoribb kezdő- vagy végpontja. A r.k. templom (Petőfi tér) mai formája XVIII. sz-i barokk, detámpilléres szentélye még eredeti, XV. sz-i gótikus részeket őriz. A Rába Múzeumban (Petőfi tér 2.) helytörténeti és természettudományi kiállítás tekinthető meg. A Rába partján látható barokk Nepomuki Szent János szobra XVIII. sz-ban készült és egy hatoszlopos épületben áll. Itt van a strand, és kicsit távolabb az üdülőtelep. A város legfőbb építészeti látnivalója a Batthyány kastély (Bajcsy-Zsilinszky u.). A középkori alapokon álló főépület mai formáját a XVIII-XIX. sz-ban kapta. Főhomlokzata klasszicista; széles erkélyt hat oszlop, fölötte a címeres timpanont hat féloszlop tartja, ami fölött érdekes formájú tető látható. A külső színezés és a négy sarok toronyszerű kialakítása még érdekesebbé teszi az épületet. A melléképületek is szép formájúak (barokk gazdasági épület, klasszicista őrségház stb.). A négyszögű várudvarban nyáron hangversenyeket rendeznek. Az épület körüli 48 ha-os park védett arborétum, amelyben az ország legnagyobb tulipánfája, piramistölgy fasorok, hatalmas platánok, hársak láthatóak, és csónakázótó is van benne.

Alsólendva a Hahót nembeli Hahót birtoka volt, akinek a fiától (Istvántól) 1314 körül elfoglalta Kőszegi János, ám I. Károly 1323-ban István fiának, Miklósnak, az alsólendvai Bánffyak ősének visszaadta, s attól kezdve az övék maradt. A Zágrábot Körmenddel összekötő út mentén álló várat valamikor 1272 előtt Hahót nembeli Hahót építtette. A mai épületében csak a várkápolna lehet 13. századi eredetű. A 14-15. században általában castrum Lindva (Alsólindva) néven említik. A Bánffyak e birtokukról kapták előnevüket. A középkorban mindvégig ők birtokolták. Jelentős uradalom tartozott hozzá. A török időkben Szigetvár, majd Kanizsa oszmán kézre kerülése után jelentősége megnőtt. A középkori várhoz huszárvárat építettek. A 17. század végén a várat és uradalmát herceg Esterházy Pál nádor vásárolta meg, s utódai 1945-ig birtokolták. A ma is épségben álló vár késő reneszánsz palotaszárnyában helytörténeti múzeum működik.

A Muraszombat közelében elhelyezkedő Belatinc (Beltinci) várkastélya a település nyugati részén, terjedelmes parkban található. A jelenleg elhagyatottan álló romos épület történetéből nem sok adat ismert.A vizivárszerű épületet valószínűleg a 17. században építették a Csáktornya és Muraszombat közötti út védelmére. Lőréses, emeletes sarokbástyái közül ma már csak 3 áll. A bástyákat összekötő szárnyak emeletes részei épek,a földszinti szakaszokat azonban már elbontották. A korabeli vizesároknak sem ismerhetők fel a nyomai.